Konyhafilosz

Konyhafilosz

A nagy felismerés

2015. november 05. - Real Stringer

hun_earth.jpg

 

Kiegészítések a Gazdaságtörténet és társadalompszichológia című egyetemi jegyzethez (4. javított kiadás, ELTE, Siófok 2045)

 

* A nagy felismerés – A korai történelmi szemlét szerint (lásd még: primitív korszak)

 

Magyarország az első évezred végén alapított önálló keresztény állam volt. Területileg hazánk déli, kelet-közép európai részén terült el. Az alapításkor elterjesztett államvallás egy korábbi, még a vándorlások idején gyakorolt törzsi kultuszt váltott fel, melynek egyes elemei a tiltás ellenére továbbra is fennmaradtak. Az egyik ilyen a turáni átok, mely szerint a magyarság örökös széthúzásra ítéltetett. Bizonyos magyarázatok ezt éppen a kereszténység felvételéhez mint elhibázott lépéshez kötötték, de a későbbi kutatások egyértelműen bizonyították, hogy a turáni átok az ősvallás meghatározó része volt. Az immár keresztény magyarság himnuszában (Kölcsey F. : Himnusz, 1823) megfogalmazott „balsors” a magyar történelem első ezer évét teljesen áthatotta: alatt alig akadtak olyan évtizedek, amikor békében és szabadon létezhetett Magyarország. Még lezáratlan az a tudományos vita, mely azt hivatott eldönteni, vajon az elnyomatás, a vesztes háborúk, a levert forradalmak és az ország feldarabolása vezetett-e a társadalom neurózisához, avagy a turáni átok. Mindez azonban mára már csak egy szűk tudósréteget foglalkoztató kérdés, mert egy nagy történelmi korszak zárult le a nagy felismeréssel, mely az ország további sorsát végérvényesen új mederbe terelte.

 

A huszadik századi nyelvtudósok vetették fel először a nyelvrokonság ötletét, amit onnan eredeztettek, hogy a Honfoglalás előtti vándorlás idején némely, a magyarokkal együtt vándorló törzsek Észak-Európa irányába vonulhattak, és a Baltikum, valamint Finnország területén telepedhettek le. Ezt később cáfolták, majd hosszas vita után újra megerősítették. Aztán újra cáfolták. Ez a látszólag jelentéktelen akadémikus huzavona adta a kezdő lökést a nagy felismerésnek.

Az ezredforduló utáni Magyarország Európával és szinte az egész fejlett világgal egyetemben sodródott a BEC felé (Big Economic Collapse – Nagy Gazdasági Összeomlás) és szinte bizonyossá vált, hogy a Himnuszban vizionált nemzethalál – még ha nem is az ott megjelölt okokból, de – bekövetkezik. 2008-ban kitört az évezred első válsága, amely a 2010-es évekre is átnyúlt. Ez az amúgy is gyengén prosperáló országokat, amilyen az akkor Magyarország is volt, még borúsabb hangulatba taszította, míg az életképes gazdaságokat új működési modellek kipróbálására sarkallta.

 

A találékonyságuk okán méltán elismert észak-európai népek (lásd még: dinamit, Ikea, Nokia, szauna) a hatékonyabb közigazgatás és a takarékosabb működés céljából összeolvadtak. A korábban is magas életszínvonalú, modern, fejlett, demokratikus országok szinte zökkenőmentesen hozták létre az Észak-Európai Egyesült Államokat. Az összeolvadás után már mindössze két vitás kérdés maradt nyitva: hogyan csökkenthetik a mezőgazdasági termények nagyarányú importját, és mi legyen a közös nyelv. Az első problémára végül a Helsinki egyetem tudósai 2022-ben találták meg a megoldást. Az ötletük lényege, hogy a közös ősök révén bizonyítható, hogy a magyarok voltaképpen finnek, tehát a Kárpát-medence középső része finn terület, vagyis Magyarországot meg kell hívni az államközösségbe teljes jogú tagként, mintegy egyesítve a finnséget. Ezzel az Észak-Európai Egyesült Államok hatalmas termőterülethez, jelentős vízkészletekhez, és olcsó, bár képzetlen munkaerőhöz juthat.

Az ötletből megszületett finn beadványt sürgősséggel tárgyalta, és egyhangúlag el is fogadta az Észak-Európai Egyesült Államok parlamentje. A javaslatot kidolgozó kutatókat közgazdasági Nobel-díjra jelölték, melyet a következő évben el is nyertek. Ez volt a Nagy Felismerés kezdete.

 

Az első diplomáciai lépéseket az akkori Magyarország politikusai igen gyanakvóan fogadták. A rosszul szervezett és kölcsönökből, segélyekből működtetett, végletekig korrupt állam vezetői ugyanis cselszövést sejtettek az aktus mögött. Az északiak végül egy közgazdászokból, szociológusokból és pszichológusokból álló delegációt küldtek Budapestre, a hatalmon lévő Mérsékelt Fasiszták Pártjának kongresszusára. A tudósok ismertették a csatlakozás gazdasági előnyeit, és rámutattak az északi népekkel való lelki és biológiai rokonságra is, különös tekintettel a depresszióra, melynek okait a napsütéses órák száma és a klimatikus viszonyok Magyarországon egyáltalán nem indokolják, de a genetikai hasonlóságokból egyértelműen eredeztethető. Állításukat az öngyilkossági statisztikákkal támasztották alá, amik tekintetében néhány éve már első helyen szerepeltek a magyarok, nyomukban északi rokonainkkal.

 

A kongresszust követően egy tízperces, zárt ajtók mögötti tárgyalás következett, amin az északi politikusok találkoztak a magyar fasiszta vezetőkkel. Ennek részleteit a mai napig homály fedi.

 

Miután eloszlatták a kételyeket, nem utolsó sorban a pártvezetőknek hozott értékes ajándékok segítségével, a Mérsékelt Fasiszták megtették a nagy történelmi lépést. 2023. augusztus 20-án kihirdették a Nagy Felismerést, a világ első tudományos és politikai szenzációját. Ennek szövege szerint „sok száz éves magányos küzdelem után végre megtérhetünk rokonaink ölelő karjaiban, és országunk ismét felvirágozhat...”.

 

A Nagy Felismerés hatásai

 

A döntés nyomán az akkori Magyarország sorsa teljesen megváltozott. Az északiak költségvetésének terhére körülbelül négy és fél hónap alatt teljesen felszámolták a szegénységet. Skandináv szakemberek bevonásával feljavították a teljes út- és energiahálózatot, és fellendült a turizmus. Az ország egy csapásra soha nem látott népszerűségre tett szert az északiak körében. Kedvelt nyaralóhellyé vált, és sokan le is telepedtek az odaérkezők körében. Az ország gyakorlatilag teljes mértékben bekapcsolódott az északi területek gazdasági vérkeringésébe. A nagy sebességű magasvasút kiépítésével zárult le az a szakasza az integrációnak, amikor a Kárpát-medencét az északiak szintjére fejlesztették.

 

Ekkorra már csak a nyelvi kérdés maradt megoldatlan. Igaz, a szoros kapcsolatoknak köszönhetően ez elkezdett szinte spontán rendeződni. A nagy népszerűség miatt ugyanis sorra indultak a magyar tanfolyamok a dán, norvég, svéd és finn iskolákban. Ezzel párhuzamosan egy hivatalos felmérés is készült, mely a Kárpát-medence lakosságának szellemi teljesítőképességét vizsgálta. Ennek eredményét, illetve a ragályként terjedő magyar tanulási divatot szem előtt tartva hozta meg az Észak-Európai Egyesült Államok parlamentje fennállásának egyik leghasznosabb döntését: hivatalossá tette a magyar nyelvet. Mintegy fél évtized is elég volt hozzá, hogy a kulturális határok teljes mértékig elmosódjanak, melynek nyomán a 2030-as népszámláláskor már az észak-európai területeken is magyarnak vallották magukat az államszövetség lakosai. Magát az Észak-Európai Egyesült Államokat pedig a köznyelv egyszerűen Magyarországnak kezdte hívni. Miután az apparátus vezetői az év nagy részét már amúgy is ott töltötték, az államszövetség fővárosa 2032-től Siófok lett. (Ezzel véglegesen lezárult az a vita is, amely a magyar nyelv elterjedésével egyidejűleg lángolt fel. Ugyanis a közvélemény szerint rossz üzenete volt az állampolgárok számára annak a ténynek, hogy a szövetség központja Oslóban volt.)

 

gombok.jpg

 

Az események hatására a Kárpát-medence területén jelentős politikai változások következtek be. Megszűnt a Mérsékelt Fasiszták Pártja, illetve feloszlatta magát az összes nacionalista szervezet. Tagjaik jórészt cserkész- és hagyományőrző táborok, valamint Balaton parti kempingek üzemeltetésére szakosodtak, mellyel azóta is évről évre jelentős bevételekre tesznek szert.

 

A Nagy Felismerés spirituális síkon is megváltoztatta a magyarságot. Csatlakozva az északiakhoz, teljesen megszűnt a turáni átok tendenciózus felemlegetése, és a nemzethaláltól való rettegés. A magyar úgyszólván megszűnt vesztes nép lenni, e helyett rég áhított nagyhatalmi pozícióba került. Köszönhetően vezetőinek, mindez mértékletes politikával párosult, mi által inkább irigyelt példává, mintsem potenciális ellenségé vált a többi ország szemében. A néplélek pozitív változását az új nemzeti himnusz megalkotása koronázta meg. Ennek megkomponálására a népszerű zeneszerző, Alfred Bartok Ljundström kapott felkérést. A mű a tagállamok himnuszainak, valamint a múlt évezredben világhírnévnek örvendő ABBA együttes öt legnagyobb slágerének számítógépes átlagolásával jött létre. Szövegét az irodalom tudósok hosszas vitáját követően Karinthy Frigyes prózai műveinek részleteiből állították össze. A kulturális visszatekintés és a rímek kedvéért a sorvégeket korabeli dán, finn, norvég és svéd szavakkal egészítettek ki.

 

Az elmúlt néhány évben Magyarország gazdasági súlyának növekedésével az ENSZ-ben is vezető szerepet kezd betölteni. Javaslatai alapján joggal feltételezhető, hogy vezetői további békés integráción gondolkodnak (különös tekintettel a népvándorláskor érintett területekre), és a magyar nyelv világméretű kiterjesztése ügyében is aktívan tevékenykednek. Terveik sikeres megvalósulását majdan a Globális Felismerés címen szándékoznának felírni a történelem lapjaira.

 

A bejegyzés trackback címe:

https://konyhafilosz.blog.hu/api/trackback/id/tr208053218

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.
süti beállítások módosítása